Wikiloc | Ruta 02 Sárvár - Sümeg (OKT-02)

Adél Apartman

A tágas, fiatalos berendezésű apartman 6-7 főnek nyújt kényelmes szálláslehetőséget. A lakrész nappaliból, hálóból, konyhából és fürdőszobából áll. A hálószobában egy franciaágy és egy szimpla ágy, a nappaliban két kihúzható kanapé található. Mindkét szobában van tévé. A konyha jól felszerelt (hűtő, gáztűzhely, mikrohullámú sütő, kávéfőző, kenyérpirító, edények, étkezőkészlet), az udvaron pedig lehet bográcsozni, vagy szalonnát sütni. A szálláshely önellátó. / Szolgáltatások: / wifi / kerti pavilon / hinta és mászóka / bográcsozó, szalonnasütő / díjmentes transzfer Sárvár vasútállomásáról / Látnivalók a környéken: / Sárvári vár és Nádasdy Ferenc Múzeum / Sárvári arborétum / Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő / Kemenes Vulkánpark (Celldömölk) / Bükfürdő Gyógy- és Élménycentrum / Szombathely /

MOL kút (Sárvár, Vágóhíd u. 1.)

Szolgáltatások: / Shop / Gyógyszer / Palackos PB-GÁZ / Bringás szerszámkészlet, pumpafej /

Sárvári vár és Nádasdy Ferenc Múzeum

A település nevéből könnyen kikövetkeztethetjük a kezdeti állapotot: az 1200-as évek végén egy földvár állhatott a mostani helyén, mocsaras területekkel körülvéve. Az építmény a történelem időgépében számos átalakításon, csatározáson, gazdaváltáson átesett, mire elnyerte mai formáját. A jelenlegi várat jellegzetes vörös téglákból épített boltíves hídjával és a kaputoronnyal nemzeti örökségként tartják számon. Mai formáját Nádasdy Tamásnak köszönheti, aki a reformáció idején az esemény kulturális központjává, helyszínévé alakította át. / Ha átsétálunk a hídon a már feltöltött várárok felett, egy boltíves előcsarnokban találjuk magunkat, ahonnan a múzeumba léphetünk. A dísztermet a magyarországi barokk építészet egyik legimpozánsabb belső tereként tartják számon; szemet gyönyörködtető az itt látható monumentális falikép. A falakon ószövetségi jeleneteket, a mennyezeten pedig csataképeket csodálhatunk meg. A kiállítótermekben elmélyedhetünk a város és a vár történelmében, iparművészetében. / A múzeumban jelenleg öt állandó kiállítást tekinthetünk meg: / A huszárgyűjtemény nemzetközileg is elismert. A hungarikummá nyilvánított huszárok tárlata 1526 és 1945 között ad betekintést a történetükbe. Megismerhetjük a huszárok életét, mindennapjait, működésük jelentőségét, ruháikat, fegyvereiket. Az időutazásban rengeteg illusztráció és használati tárgy segít. / A Carta Hungarica egyedülálló térképtörténeti kiállítás Gróf László adományából valósult meg. A kiállítás méltó helyszíne a freskókkal díszített terem. / Az iparművészeti kiállítás számos évszázadot átfogó ipari emlékeket idéz fel, s emellett a bajor hercegi család korabeli használati tárgyait is bemutatja. / Sárvár történetét is végigkövethetjük az ókortól a XX. század ipari fellendüléséig. / A Nádasdyak kulturális központtá tették Sárvárt, nyomdát is alapítottak itt. Ennek emlékére hozták létre a Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy-birtokokon történeti kiállítását. Ebben az időben talált e falak között menedéket Tinódi Lantos Sebestyén. / Napjainkban a vár nemcsak a tárlatoknak ad otthont, hanem a város kulturális élete is itt összpontosul. Az ötszög alapú belső térben találjuk a városi könyvtárat, a művelődési központot, valamint egy Galeria Arcis nevű kiállítóhelyet, melyben neves hazai és külföldi iparművészek munkái láthatók időszakos jelleggel. / Hányattatott sors / Ha az épület mesélni tudna, számos történet elevenedhetne meg a múltból. Már a középkorban is többször cserélt gazdát - hol öröklés, hol adományozás, hol véres csatározások árán. Tartozott Károly Róberthez és Luxemburgi Zsigmondhoz. is. / A komplexum Nádasdy-vár néven lett közismert. Az egykor mocsarakkal körülvett földvár a XV. században a Kanizsai család tulajdona volt. 1534-ben Nádasdy Tamás nádor feleségül vette Kanizsai Orsolyát, így a vár és a birtok is az ő nevére került. Hatalmas lendülettel látott hozzá az átalakításhoz reneszánsz stílusban. Két új épületegyüttest is létrehozott a védfalakon belül. A D szárny egykori faragott, kőkeretes reneszánsz ablakainak maradványát ma a könyvtár bejárata felett nézhetjük meg. A keleti oldalon található B szárnyban két épületrészt emeltek akkoriban, mely kiálltak a homlokzat síkjából. A kettőt alul reneszánsz árkádsorral, felül nyitott, fafödémes folyosóval kötötték össze. A Nádasdyak alakították ki a bejáratnál a reneszánsz kaput is. / Amikor a török benyomult az országba, a XVI. század közepén Nádasdy Ferenc és Nádasdy Pál bölcsen megerősítette a vár védelmét egy óolasz bástyás védőövvel. / Nádasdy Ferenc országbíró volt az utolsó Nádasdy, aki a vár építészetébe igényesen vágott bele. Először az északi szárnyat bővítette ki. A bejárati kaputornyot egy dongaboltozatos kapualjjal egészítette ki, ami felett kialakította a teknőboltozatú dísztermet, ami napjainkban is a legszebb barokk belső térként tartanak számon. A híres mennyezetfreskó Nádasdy Ferencnek állít emléket; a tizenötéves háború törökkel vívott csatározásait ábrázolja. Az oldalfalakon ószövetségi freskók láthatóak, melyeket egy évszázaddal később festettek. / Habár a Nádasdyak virágoztatták fel és varázsolták palotává a várat, mégsem élvezhették sokáig a pompát. Az I. Lipót ellen irányuló Wesselényi-féle összeesküvés minden résztvevőjét halálra ítélték a Nádasdyakkal együtt, a birtokokat pedig elkobozták. Innen nem akadt lelkiismeretes tulajdonosa. A Rákóczi-szabadságharc történetében még volt némi szerepe, de a XVIII. század közepéig folyamatosan pusztult. Ekkor a Habsburgok kezébe került, akik ismét felkarolták, újjáépítették, megszüntetve a reneszánsz elemeket. Az 1800-as évek elején készült el a boltíves híd a várárok felett, amelyen ma is megközelíthetjük a bejáratot. / Az utolsó csapást a II. világháború jelentette az épületre, amely után még évtizedekig romlott az állapota. Az 1970-es években viszont a fejlesztése ismét fellendült, kialakították benne a kulturális központot, melyből nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosság is profitálhat. A vár parkja helyi jelentőségű védett természeti érték.

Sárvár (OKTPH 09)

A bélyegzőt a nyilvános WC épületén, a bejárati rács melletti téglafalon találjátok.

Sárvári arborétum

A Kert története / Az arborétumot hazánk egyik legidősebb növénygyűjteményeként tartják számon. Eredetileg 1546-ban hozták létre, amikor a területen zöldséget és gyümölcsöt kezdtek termeszteni. A messze földön híressé vált kertészet több mint száz évig működött, mígnem áldozatul esett a történelem viharainak, amikor I. Lipót király ellen 1671-ben megindult a Wesselényi-összeesküvés. A kudarcba fulladt próbálkozást követően megtorlásként a mozgalom minden résztvevőjét megölték, területeiket elkobozták. A III. Nádasdy Ferenc birtokaként működő kertészet is ennek áldozatául esett: szakértő kezek nélkül hamar elkezdett pusztulni. / Újabb fellendülés csak 1803-ban következett be, amikor a várat és a körülötte elterülő hatalmas birtokokat Habsburg Ferdinánd főherceg felvásárolta. Óriási erőkkel fogott neki a terület újjávarázsolásának. A gyümölcsösből egy kisebb részt hagyott meg, a többi részen impozáns angolparkot hozott létre. Az akkor elültetett fákból napjainkban is látható még néhány, a több száz éves platánok törzsátmérője a három métert is meghaladja. / A birtok örököse lelkesen folytatta az előző tulajdonos által megkezdett munkát. Bajor hercegként az ottani híres erdőgazdálkodás mintájára teljesen átalakíttatta a Sárvárt övező, silány fás ligetet. Azt, hogy a várost övező erdők országos viszonylatban is híresek, Lajos bajor királyi herceg lelkes munkájának köszönhetjük. / A II. világháború után a területileg illetékes erdőgazdaság vette át a gondozást. 1952-ben a parkot védetté nyilvánították, a gondozást és fejlesztést pedig az Erdészeti Tudományos Intézet kapta. / A Kert botanikai értékei / Növényállományát és szerkezetét tekintve a kert alapvetően két részre osztható. Az egyik az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén emlékeztet az urbanizáció előtti állapotokra. Itt 300 éves kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. / A kert másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, feketefenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magaskőris uralják, kiegészülve a mocsárciprusokkal és cédrusokkal. Az arborétum talán legnagyobb értékét ezek az évszázados példányok képezik. / A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle havasszépe (Rhododendron) és azálea faj, illetve más fenyőféle élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta kedvező termőhelyi feltételeket. A ritka sárgaszarv szép példánya is megtalálható itt. / Műalkotások a kertben / Séta közben a találkozhatunk Koltay György (1899-1961) erdőmérnök mészkőszobrával, aki életművéért Kossuth-díjat kapott, a Babaházzal, melyet a bajor herceg építtetett gyermekei számára, és megtekinthetjük Németh Mihály szobrászművész néhány itt elhelyezett alkotását. / Oktatás és kutatás / Napjainkban az ERTI Sárvári Kísérleti Állomása újra a hazai intézményes erdészeti nemesítés központja, és egyúttal jelentős szerepet tölt be. Az állomás feladatai a kor igényei szerint változnak, így a hagyományos nemesítési eljárásokon túl a genetikai erőforrások tartamos hasznosításával kapcsolatos kutatások, rezisztenciára való nemesítés és környezetünk ökológiai állapotának folyamatos nyomon követése is nagy hangsúlyt kap aktuális tevékenységei között. / Ezen feladatok ellátásához az állomás épületében működik egy ökológiai és egy genetikai laboratórium. Az itt folyó kutatások főleg a fajtaválaszték bővítését és az ökológiai stabilitás fokozását szolgálják.

Millenniumi Boldogasszony Emlékmű (Sárvár)

Az emlékműnek számtalan szimbolikus eleme van. A fából faragott felső rész egy sziklákból kialakított talapzaton nyugszik, mely az állandóságot, a múló idővel szembeni tartós ellenállást is érzékelteti. Ezt támasztja alá a rajta szereplő részlet Vörösmarty Mihály Szózatából is: / És annyi balszerencse közt, / Oly sok viszály után, / Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán. / A talapzat fölé mintegy terebélyes tölgyfaként magasodik az emlékmű, melynek zsindelyes tetejét egy széttárt szárnyú, védelmező turul tollai alkotják. A madár faragott feje az emlékmű felső részéből emelkedik ki, előrehaladást és védelmet is szimbolizálva. A turul a magyarság védő jelképe, a mondavilág két történethez is kapcsolja. Az egyik szerint Álmos vezér anyjának álmában megjelent egy turulmadár, amely arra hivatott, hogy a méhében fogant gyermeket óvja, mert nagy király lesz belőle, a leszármazottai szintén dicső uralkodók lesznek. Az álom be is igazolódott. A másik legenda a honfoglalást idézi. Amikor a magyarok még Levédiában tartózkodtak, az akkori uralkodó álmában a népet madárraj támadta meg. Az emberek képtelenek voltak a védekezésre, de ekkor megjelent egy bátor turulmadár, amely a védelmünkre kelt, megölte a vezérsast, majd elkergette a többi támadót is. A magyarok ezt látva felszedelőzködtek, és a turult követve elindultak Attila földjére, Pannóniába. / A sólyomszárnyak tetőként védik az alatta található Napbaöltözött Boldogasszonyt, mintha kápolnát formálnának köré. Az emlékmű hátulján egy csángó vers strófáit, valamint a "Boldogasszony anyánk" kezdetű ének első versszakát olvashatjuk mai magyar írással és rovásírással. Az emlékmű elején a magyar címert, a tetején pedig a keresztény hitet hirdető keresztet láthatunk.

Csónakázó-tó (Sárvár)

A tórendszer egész évben remek kikapcsolódást kínál. Az egyik legnépszerűbb időszak természetesen a nyár, amikor csónakban evezve, vagy vízibiciklit tekerve süttethetjük magunkat a napon, de akár a partján is elnyúlhatunk egy fa árnyékában, esetleg piknikezhetünk. Télen, ha a jég elég vastagra hízik, korcsolyázó kicsik és nagyok népesítik be a megfagyott vízfelületet. Tavasszal és ősszel a vízimadarak szerelmesei és természetfotósok látogatnak ide előszeretettel, hogy meglessék a szigetek között fészkelő, vagy épp délre költöző állatokat. A horgászok egész évben hódolhatnak a szenvedélyüknek a pecázásra kijelölt részeken. A tavak közötti ösvényeken, a víz felett átívelő hidakon egy rövid sétát tehetünk a víz közelében – akár az Országos Kéktúra nyomvonalát is követhetjük, de elkalandozhatunk a kisebb, belőle kiágazó utacskákon is. Az északi részen, a parkolóhoz közel játszótér várja a gyerekeket.

Emanapartmanok Sárvár

A házban 12 apartman található. Két 2 ágyas stúdió apartman, hét 4 ágyas, két hálószobás, két 6 ágyas, három hálószobás és egy különálló apartmanház, mely 8 főnek alkalmas. Minden apartmanhoz saját, felszerelt konyha, fürdőszoba és külön bejáratú WC tartozik. Az egyik stúdió apartman akadálymentesített. A szálláshely önellátó, a felszerelt konyhán kívül a kertben kialakított grillezőhelyen lehet elkészíteni a finomságokat. / A vendégek számára szauna, pingpong, csocsó és biliárd, a kertben napozóágyak biztosítják a kikapcsolódást és a pihenést. / Az apartmanháztól a gyógyfürdő 600, az arborétum 500 méterre található. A Nádasdy-vár is egy rövid sétával elérhető. A szálláshelynél halad a Mária Út és az Országos Kéktúra útvonala. / Szolgáltatások: / wifi / szauna / légkondicionálás / bababarát felszerelések / játékok / kedvezményes belépő a Sárvári Gyógyfürdőbe / zárt parkoló (apartmanonként 1 autó számára) / Látnivalók a környéken: / Kemenes Vulkánpark (Celldömölk) / Kristály Torony Kalandpark (Bükfürdő) / Napsugár Játszópark (Bük) / Szombathely / Jeli Arborétum /

Kissitkei fogolytábor emlékhely

Az Ostffyasszonyfa mellett megépülő óriási fogolytábor előzményeként hozták létre a Kissitke melletti réten az ideiglenes táborhelyet, ahol ezer orosz és szerb katonát szállásoltak el sátrakban és földbe vájt kunyhókban. A rabokat azért telepítették ide, hogy a Monarchia által megálmodott legnagyobb fogolytábort felépítsék. A sátrakban és földből vájt kunyhókban elszállásolt raboknak embertelen körülmények között kellett élnie és dolgoznia: bár ételt kaptak, a területen semmiféle vízellátás nem volt, így nemcsak inni nem volt lehetőségük, hanem tisztálkodni sem tudtak. Nem csoda hát, hogy hamarosan kitört a halálos kolerajárvány és a tífusz. / A rabok munkájának köszönhetően mindössze 4-5 hónap alatt készült el a nagyjából egy kilométernyire levő, 6000 négyszögöles területen kialakított tábor, amely a monarchia egyik legnagyobbja lett. Fennállásának négy éve alatt több mint százezer hadifogoly élt itt; egyszerre nagyjából ötvenezer főt tudott befogadni. A kissitkei tábor tragédiájából tanulva nemcsak hogy bevezették a vizet, hanem víztisztító rendszert is beépítettek, amellyel a vízellátás korszerűbb és megbízhatóbb lett, mint az akkori magyar városoké volt. Az áramot saját villamosközpontjukkal szolgáltatták, és a foglyoknak orvosi ellátást is biztosítottak. Ezekkel kivívták maguknak a monachia legkorszerűbb táborának címét. / A mostoha körülmények között működő kissitkei tábort a komplexum elkészülése után felszámolták, a rabokat pedig átszállították az új helyre. Az óriási befogadóképességű barakkokban nemzetiségek szerint helyezték őket - főként oroszokat, szerbeket, olaszokat és románokat. A fogva tartott embereket mindenféle munkára befogták a tábor területén belül és kívül is. Ki kellett venniük a részüket a környékbeli építkezésekben és a közeli földek megművelésében is. Az épület falai között az erre a célra kialakított épületrészekben asztalosmunkát végeztek, kosarat fontak, lakatoltak, külön műhelyben pedig cipészekként és szabóként vették hasznukat. A tábor könnyebb megközelíthetősége érdekében egy komplett vasútvonalat is kiépíttettek a bentlakókkal, amit napjainkra már felszámoltak. Ma a tábor helyén már épületeket sem találunk, csak a hadifogolytemetőben tehetünk egy emlékező tisztelgő sétát a sírok között a háború résztvevőinek, áldozatainak, elszenvedőinek emlékére. / Szombathelyen az Aréna utca 8-as szám alatt 2016-ban kiállítás nyílt a két táborban található tárgyakból és régi a fényképekből.

Kalapos-kút

A víznyerő hely az I. világháború során életmentő szerepet töltött be. Ahhoz, hogy jelentőségét láthassuk, vissza kell utaznunk az 1915-ös év tavaszáig. Az Osztrák-Magyar Monarchia úgy döntött, hogy Ostffyasszonyfán egy hatalmas hadifogolytábort épít. Ennek a munkásai orosz és szerb hadifoglyokból álltak, akiket a helyszín közelében, Kissitke határában egy ideiglenes alaptáborban helyezték el földkunyhókban és sátrakban. / A rabokat embertelen körülmények között tartották: a mezőn, ahol a tábort kialakították, semmiféle vízszerzési lehetőség nem volt, így a foglyok nemcsak mosakodni nem tudtak, hanem ivóvízhez sem jutottak. Nem csoda, hogy hamarosan tífusz és kolera kezdett pusztítani köztük, napról napra több áldozatot követelve. Ekkor támadt az az ötlete a táborparancsnoknak, hogy keressék meg a közelben levő forrást, hozzák rendbe a környezetét, hátha ezzel megállítható a járvány. Az akció sikerrel járt. A forrás foglalata fölé egy épületet emeltettek a foglyokkal Zombory Moldován Béla festőművész tervei alapján, a vizet pedig szivattyúkkal juttatták a tábor területére. / A tábor felszámolásával a forrás és környezete gondozás nélkül maradt, így hamarosan újra visszafoglalta a természet. Egészen 2015-ig állt fenn ez az állapot, amikor lelkes emberek összefogásával ismét megújult a környezet: a beszakadt tetejű kupolás építményt felújították, a forrást kitisztították, környezetét is rendezték - így állítva méltó emléket nemcsak az itt fogva tartott és elhunyt katonának, hanem mindenkinek, aki akarva vagy akaratlanul részese lett a háború mindent felőrlő gépezetének.

Borostyánkert Étterem és Vendégház

A panzióban 2, 3 és 4 ágyas családbarát, klimatizált szobák állnak rendelkezésre. A szobák mindegyikéhez fürdőszoba tartozik, tévével, hűtőszekrénnyel felszereltek. Az apartman akadálymentesített, a konyhája jól felszerelt. A 60 fős étteremben magyaros, házias jellegű fogások közül választhatunk. / Szolgáltatások: / wifi / bográcshely / tekepálya / foci / csocsó / Látnivalók a környéken: / Kálvária kápolna (Sitke) / Sitkei kastély / Alginitbánya Gérce mellett / Sárvár / Pannónia-Ring /

Kálvária kápolna (Sitke)

Kissitkének hívták régen azt a településrészt, ahol a mai kápolna áll. Építtetője az akkori kastélytulajdonos, Felsőbüki Nagy Sándor volt, aki historizáló neogót stílusban álmodta meg az épületet. A kápolna két nyolcszög alakú tornyát homokkőből faragták ki. Az egyik torony csonkulását villámcsapásnak köszönheti. Az építést 1871-ben fejezték be, a következő év elején felszentelték. / 1946-ban a kápolna a plébánia tulajdonába került. Nagyobb ünnepeken tartottak itt istentiszteleteket, de az egyre szükségesebbé váló felújításokra már nem jutott pénz. Azok a helyiek, akiknek szívügye volt a kis kápolna, szomorúan figyelték, hogy pusztul az épület, mígnem az egyik falusi, Ódor Zoltán saját pénzéből ajánlott fel egy nagyobb összeget, ami a felújításhoz sajnos nem volt elegendő - mégis fontos lépés volt, mert többen felszólaltak, összefogtak a közös célért. Nemsokára egy ügyes ötlet is született: a faluban Balázs Fecó közreműködésével könnyűzenei koncertet rendeztek, és a befolyt teljes bevételt a kápolna rendbe hozására fordították. 1988-ban a sitkei római katolikus egyházközség megállapodást kötött a Kápolnáért Kulturális Sportegyesülettel. Utóbbi azóta minden évben megrendezi a hagyományos „kápolnáért-koncertet”, aminek eredményeként az épület fokozatosan visszanyeri eredeti külsejét. A felújítás 1991-ben fejeződött be. / Az Országos Műemléki Felügyelőség 1988-ban műemlékké nyilvánította az impozáns platánsor mögött rejtőző kápolnát. Az oldalfalában és körülötte találjuk a stációkat, melyek Petrás Mária keze nyomán formálódott domborművekkel mutatják be Jézus keresztútját. A bejárattal szemben, néhány méterrel távolabb asztalok és padok vannak, a templom mögött (a bejárattól jobbra) pedig láthatjuk a szabadtéri színpadot, amely a Sitkei Rockfesztivál helyszínéül is szolgál.

Sitkei kastély

Sitke már a római korban is lakott település volt, aminek ékes bizonyítékai a régészek által megtalált leletek. Az első hivatalos irat az 1250-es években tesz említést a faluról. / A történészek kutatásaiból arra következtethetünk, hogy a település mellett, a Herceg-hegy északi oldalában már a kora középkortól állt egy vár néhány épülettel. Ennek a török elleni harcokban lehetett szerepe a védelmi vonal részeként. Feltételezik, hogy a terület későbbi tulajdonosa, a Felsőbüki Nagy család a már meglevő falakat átalakítva, kibővítve építtette az 1730-as években a ma is látható kastélyt. A barokk stílusú épület falait Dorfmeister István festményeivel díszítették. A bejárat előtti Búsuló Krisztus szobor Felsőbüki Nagy Franciska kívánságára került a helyére 1734-ben. Az akkor még magas, erős bástyákkal körülvett, erődítményre hasonlító épületet az 1850-es években romantikus stílusban építtették át, a védőfalakat lebontották, alatta pedig óriási, tágas pincerendszert alakítottak ki. Érdekesség, hogy az északkeleti oldalon egy tört alaprajzú, konzolos erkély jött létre. / A II. világháború végét követően az épületben jó néhány évig iskola működött. / 1982-ben a kastélyfelújítási program keretében a Kovács család elvállalta a renoválást, az épület és környezetének rendbetételét. Egy évvel később már meg is nyitotta kapuit kastélyszállóként. A tulajdonosok az általuk gyűjtött régiségeket kiállították a falak között. A berendezés nem eredeti, de a kastély nemcsak a vendégek, hanem a turisták előtt is nyitva áll.

Alginitbánya Gérce mellett

Az alginit keletkezése a vulkáni tevékenységhez köthető. A pliocén korban, vagyis nagyjából 3-5 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence tórendszerében heves vulkánkitörések követték egymást, amiből létrejöttek a mai bazalthegységek. A vulkanizmus következményeként tufagyűrűk is keletkeztek, ezeknek a belsejét idővel víz töltötte ki. Az így kialakult krátertavacskákat az alulról feltörő hévízforrások felmelegítették, mikroelemekben és ásványokban gazdagították, miközben a tufából is értékes anyagok oldódtak ki. Ebben a zárt, ideális környezetben egyszerű növények és állatok telepedtek meg a vízfelszínen, mint például a zöldalga, és nagymértékben elszaporodtak. Amikor ezek elhaltak, leülepedtek a krátertó fenekére, és a vízpartról behulló növényrészekkel együtt a légmentes környezetben rothadó iszappá álltak össze. Ahogy a tavak idővel feltöltődtek, az iszapba előszeretettel jártak dagonyázni az itt élő tulkok, egyéb nagy testű állatok. Az elpusztult tetemek és a biokémiai folyamatok eredményeként a terület foszforban is gazdaggá vált. Néhány millió év alatt ebből a leülepedett, tömörödött masszából keletkezett az alginit. / Nem is hinnénk, hogy egy ilyen bizarr módon létrejövő anyagnak mennyiféle felhasználási lehetősége van. Kialakulásából következő magas ásványtartalma miatt előszeretettel használják a termőtalaj javítására. Állati trágyába is keverik, illetve műtrágya helyett alkalmazzák, így mesterséges vegyszerek nélkül érik el kívánt a hatást. Tavasszal a növények leveleire permetezve hatásos védelmet kapnak a károkozók ellen. / A gyógyászatban iszappakolás alapanyagaként találkozhatunk vele, ami ízületi és reumatikus fájdalmak kezelésére kiváló. A bőr regenerálására is alkalmas, a pikkelysömörben szenvedők jól ismerik. Hihetetlen, de még gyógyhatású italokban is fellelhető a kőzetszármazék. / Hazánkban 1973-ban fedezték fel az első alginittelepet Pula határában; azóta több lelőhelyre is bukkantak például Egyházaskesző és Várkesző között, vagy itt, Gérce határában. Az Országos Kéktúra nyomvonala melletti, több mint 2 négyzetkilométer kiterjedésű tufagyűrű hazánk legnagyobbja. / Aki erre jár, vegye figyelembe, hogy a bánya ipari terület, ahova belépni veszélyes és tilos!

Gérce (OKTPH 10 1)

A bélyegzőt az épület kapuja előtti beton villanyoszlopon találjátok.

Gérce (OKTPH 10 2)

A bélyegzőt a bolt előtti villanyoszlopon találjátok. / A bolt nyitvatartása: / Hétfő: zárva / Kedd-csütörtök, vasárnap: 6:00–22:00 / Péntek, szombat: 6:00–24:00

Rózsáskerti erdészház (OKTPH 11)

A bélyegzőt az erdészház kerítésének faoszlopán találjátok.

Scherg Lőrinc síremléke

Az Országos Kéktúra útvonalán a Rózsáskerti erdészház melletti pecsételő helytől délnyugat felé indulva 300 métert sem kell megtennünk, amikor a balra kiágazó ösvényen egy emlékművet pillantunk meg. Itt talált végső nyugvóhelyre Scherg Lőrinc és Felesége, Stegmüller Mariann. A sírhely fölött egy emléktábla hirdeti az erdész nagyságát, melyen a saját maga által írt sírfeliratot is olvashatjuk. / Scherg Lőrinc 1864-ben Lorenz Scherg néven látta meg a napvilágot Bajorországban, mely már azokban az időkben is a fejlett erdőkezelésről volt híres. Az ifjú középfokú tanulmányit befejezve Németországban képezte magát erdésznek. A húszéves, ígéretesnek, tehetségesnek látszó fiatalt Lajos bajor királyi herceg meghívta Sárvár melletti birtokára. Scherg hozzáértését bizonyítja, hogy gyorsan fellépegetett a ranglétrán: segédből hamarosan főállásba került, majd vezető beosztáshoz jutott. Hamarosan ezt a pozíciót is kinőtte, a teljes káldi erdőkerület vezetését bízták rá. Ezután még nagyobb rangra emelték, amikor főerdésszé nevezték ki; 1920-ra végül erdőmesteri címet kapott. Munkájáért a bajor Szent Mihály-rend lovagi címét, valamint a Lajos-keresztet is megkapta. Fia továbbvitte szemléletét, folytatta az édesapja által megkezdett tevékenységet. / A Sárvár környéki erdők Schergnek köszönhetik megújulásukat. Munkásságában összevetette a helyi viszonyokat a bajor erdőműveléssel és a külföldön tanultakkal, így alakította ki a bokros, ligetes, értéktelen területből az országos viszonylatban is híres Farkaserdőt. Több országból szerezte be és telepítette a különböző tölgy- és bükkfajtákat, de közben meghagyta az őshonos, több száz éves tölgyeket, melyeket ma Banyafák néven találunk meg. A növényvilág mellett a vadgazdálkodásra is nagy figyelmet fordított. 1938-ban bekövetkezett halála után kívánságára itt, a Farkaserdőben temették el.

Hidegkúti vadászház (OKTPH 12)

A bélyegzőt a vadászház kerítésén, a bejárati kaputól jobbra találjátok.

Káld-Hidegkúti Vadászház és Konferenciaterem

A vadászház 2000-ben készült el, hat zuhanyzós és/vagy fürdőkádas kétágyas szobával, valamint egy kétszemélyes lakosztállyal. A lakosztályban a franciaágyas háló mellett egy nappali-társalgó is található. Minden szobában van tévé és fegyverszekrény. A vadászház saját konyhája magas színvonalon biztosítja az étkezést a vendégek számára. Étkező, kártyaszoba és galéria segíti a közös időtöltést, a kényeztető pihenésrő szauna gondoskodik. / A konferenciaépületben egy 80 személy befogadására alkalmas nagyterem, illetve egy kisebb tanácskozóhelyiség található. Ezek kiválóan alkalmasak oktatási, továbbképzési célokra magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt. A rendezvények résztvevőinek az étkezési lehetőség biztosított. / A ház környékén túrázni is lehet. Előtte halad az Országos Kéktúra Sárvár - Sümeg szakasza, a K▲ jelzésen pedig eljuthattok a Scherg Lőrinc-kilátóhoz. A vadászház melletti területen épült Kisboldogasszony-kápolnát 2017-ben szentelték fel. / Szolgáltatások : / wifi / szauna / étkezés / tűzrakóhely / parkoló / Látnivalók a környéken : / Termálfürdő, Borgáta / Sárvár / Kemenes Vulkánpark (Celldömölk) / Vulkán Gyógy- és Élményfürdő / Jeli Arborétum (Kám) /

Káld-hidegkúti Kisboldogasszony-kápolna

2017. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, Szűz Mária „születésnapján” adták át és szentelték fel az erdő és a rét határán megépített kápolnát. A dátumválasztás tudatos volt: ez az időpont az erdő- és vadgazdálkodásban is fontos szerepet tölt be. / Az építtetők a kápolnát már a tervezéskor természeti környezetben, fákkal körülvett területen képzelték el, amivel egy többletjelentést is kapott a helyszín. Ahogy az ágak az égbe nyúlnak, úgy az idelátogatók is kapcsolatba kerülhetnek Istennel. A fák stabilan kapaszkodó gyökerei pedig az erős, mélyen ’gyökerező’ hitet szimbolizálják. Az erdei templom mennyezete maga az égbolt, díszítői pedig a felhők, a napsugarak, a madarak, a Hold és a csillagok. / Az avatóünnepségen gyönyörűen megfogalmazták a hely szimbolikáját. Megépítésekor nem csupán egy kegyhelyet szerettek volna létrehozni, hanem emléket akartak állítani az erdészeknek, általában mindenkinek, aki az erdők fennmaradásáért munkálkodott. / A kápolna központi részén láthatjuk a csíksomlyói zarándokhely Madonna-szobrának pontos, kicsinyített mását. Az alkotás jelképezi a szombathelyi és a csíkszeredai erdészet jó kapcsolatát, Vas megye és Hargita megye összetartását, valamint a nemzeti összetartozást is.

Scherg Lőrinc-kilátó (Káld)

Több mint húsz évvel ezelőtt a kilátó helyén egy vadászles állt, amit a helyiek "panorámalesnek" hívtak. Ennek ugyan alacsonyabb kilátószintje volt, és nem védte tető a bámészkodót az időjárás viszontagságaival szemben, mégis szép rálátást biztosított a környékre. Nem csoda, hogy ide építették fel az új, szoknyás harangláb formájú faépítményt. / A névadó Scherg Lőrinc az erdőgazdálkodásáról híres Bajorországból került hazánkba. A a 20. század elején a környék főerdésze, majd erdőmestere lett. Egész életét, munkásságát az erdő és élővilágának megújításának, tökéletesítésének szentelte. Neki köszönhetjük, hogy a Farkas-erdő országos viszonylatban híres mintaerdővé vált. Kérésére saját erdejében helyezték örök nyugalomra: sírjához elsétálhatunk a K jelzésen észak felé haladva a Rózsáskerti erdészház közelében. / A faépület 201 méteren, a környék legmagasabb pontján áll. Teljes magassága 20 méter, a 12 méter magasan lévő kilátószint 12 méteres fölé egy tető került, amely alá szélsőséges időjárás esetén behúzódhatunk. Felkapaszkodva a lépcsőkön a Farkas-erdő keleti részét, a Kemenesalját, a Kemeneshátat és a vulkáni eredetű tanúhegyeket (Púpos-hegy, Ság-hegy) csodálhatjuk meg, tarkítva a termőterületekkel és a közeli falvak házaival. Az Országos Kéktúra útvonaláról kell rövid kitérőt tenni, hogy láthassuk a panorámát. / A K jelzéseken északnyugat felé a Farkaserdő belsejébe juthatunk, ahol megtaláljuk a Káld-hidegkúti Kisboldogasszony-kápolnát, délkelet felé pedig az Erdőismereti tanösvény állomásain ismerkedhetünk a fák világával és az erdészek munkájával.

Káld (OKTPH 13 1)

A bélyegzőt a büfében, a pulttal szemben lévő polc oldalán találjátok.

Káld (OKTPH 13 2)

A bélyegzőt az iskola kerítésén (belülről), a kapu mellett találjátok.

Patyi Étterem és Hotel

A 44 férőhelyes hotelben 1, 2 és 3 ágyas szobák és 1 családi apartman várja a vendégeket. Minden szobához zuhanyzós fürdőszoba tartozik, tévével és telefonnal felszereltek. / A pihenésre vágyók több Vas megyei élmény- és gyógyfürdő közül választhatnak, az aktív kikapcsolódást keresők több közeli, jelzett túraútvonalat járhatnak be, míg a vadászokat a a közelben található erdők és vadászati lehetőségek várják. / A szálloda éttermében vasi és zalai specialitások mellett a nemzetközi konyha ételei és helyi különlegességek közül válogathatunk. A földszinten egy 60 fős étterem és nyáron egy 40 fős, hangulatos terasz várja a vendégeket. Családi, vagy céges rendezvények esetén az emeleten egy szintén 60 fős különterem, illetve egy 100 fős, audiovizuális eszközökkel felszerelt konferencia terem is rendelkezésre áll. / Korán utazó vendégek részére a recepción biztosítanak kávézási lehetőséget. / Szolgáltatások: / wifi / saját étterem / telefon a szobákban / kerékpárkölcsönzés / zárt udvari és fedett parkoló / Látnivalók a környéken: / István-hegyi kilátó és turisztikai pihenőhely / Szajki-tavak / Ritter Múzeum / Borgáta Termál fürdő / Scherg Lőrinc-kilátó / Káld-hidegkúti Kisboldogasszony-kápolna / Sárvári arborétum / Csónakázó-tó / Jeli Arborétum és Ambrózy-Migazzi István-kilátó / Mindszenty Emlékház és Múzeum / Hegypásztor pincék /

02 Sárvár - Sümeg (OKT-02)

Autor

Estadísticas de la ruta

Descripción del itinerario

Puntos de interés